Megtörtént az óriási bejelentés: kiderült, kiket környékeztek meg az ukrán szolgálatok

Újabb fejezet nyílt meg az ukrán kémbotránynak nevezett ügyben a nemzetbiztonsági bizottság előtt.

Ezzel szemlélteti, milyen irányba húz a Tisza Párt környezetében felbukkanó értelmiségi holdudvar.
Raskó György, a Tisza Párt egyik ismert támogatója bécsi tapasztalatokra hivatkozva egy kannabiszbolt működését pozitív példaként említi közösségi oldalán, amely – a posztból következtetve – véleménye szerint hazai szinten is megfontolandó lehetne. Ezzel szemlélteti, milyen irányba húz a Tisza Párt környezetében felbukkanó értelmiségi holdudvar.
Ezt is ajánljuk a témában
Újabb fejezet nyílt meg az ukrán kémbotránynak nevezett ügyben a nemzetbiztonsági bizottság előtt.
Azonban az ilyen megközelítések súlyos szakmai aggályokat vetnek fel.
Ausztriában a kannabiszhez kapcsolódó termékek forgalmazása – különösen a magok és a termesztőeszközök – jogi kiskapuk mentén mozognak, de ez nem jelenti a fogyasztás vagy a kereskedelem legitimációját.
Egy ilyen üzlet a kábítószer kultúra normalizálásához járul hozzá. Ez ellentétes a kormány zéró tolerancia elvű törekvésével.
A marihuána hosszútávú fogyasztása, különösen fiatal korban klinikailag igazolt pszichés és neurológiai kockázatokat hordoz.
A modern kannabisz fajták THC-tartalma sokszorosa a korábbi évtizedek átlagának, és a szociális ártalmak (lemorzsolódás, munkaerőpiaci leépülés) nem elhanyagolhatók.
Egy bolt, amely a fogyasztáshoz kapcsolódó eszközöket kínál, tulajdonképpen az infrastruktúráját teremti meg egy tiltott szer használatának.
Raskó György megközelítése figyelmen kívül hagyja a magyar közeg eltérő jogi, társadalmi és egészségügyi realitásait. Egy nyitott és szabad, „modellként” tekintett kannabiszüzlet gondolata nem csupán naiv, hanem veszélyes is.
A példaként állított osztrák gyakorlat nem alkalmazható magyar viszonyokra, különösen azért nem, mert az Európa legtöbb országában zajló drogliberalizáció helyett Magyarország a közösségi védelem és a fiatalokat szem előtt tartó drogmegelőzés útján halad.
A normalizálás bármely formája, legyen az reklám, szakmai minta vagy ideológiai nyitás, csökkenti a fiatalok kockázatérzékelését, ami hosszú távon a fogyasztás növekedését vonja maga után.
Felmerül ilyenkor a kérdés, hogy ha a Tisza valóban kormányzati ambíciókat dédelget, akkor milyen irányba indul ilyen szakmai kérdésekben?
Átveszi a nyugat-európai progresszív narratívát, ahol ideológiai alapokon nyugszik a drogpolitika, vagy marad – ahogyan magukat definiálják – konzervatív elveket valló, középen álló polgári párt?
A közösségi médiában említett bécsi üzlet ezért nem példa, hanem figyelmeztetés arra, hogyan terjedhet el egy társadalmilag veszélyes gyakorlat egyéni szabadságjogokra hivatkozva.
Nyitókép forrása: Raskó György Facebook-oldala